Orbán Viktor és az európai jobboldal: így lett a magyar miniszterelnök a konzervatívok vezéralakja!

Az elmúlt évek pontosan rámutattak: Donald Trump és a „MAGA-mozgalom” (Make America Great Again – Tegyük ismét naggyá Amerikát) példaképnek tekint Orbán Viktorra, aki Európa leghosszabb ideje hivatalban lévő vezetőjeként továbbra is élvezi a magyarok többségének támogatását. Az Egyesült Államok republikánus elnöke a megnyilvánulásai során a migráció, a hagyományos értékek vagy a vallási közösségek tiszteletben tartása tekintetében is sűrűn idéz hazánk kormányfőjétől, aki a világpolitikában igazi példakép – és egyre több követőre talál.

Jobboldali előretörés a választásokon

Európában komoly változások történtek az elmúlt időszakban: ezt mutatják a jobboldali pártok eredményei többek között a portugáliai, a lengyelországi és a romániai választásokon is, amelyek rávilágítanak a patrióta mozgalmak növekvő befolyására a kontinensen – írja összegzésében a The Brussels Times.

• Portugália
• Lengyelország
• Románia
• Németország
• Belgium
• Egyesült Királyság

Portugália: a jobboldali Chega („Elég”) formáció először lépte át a 20 százalékos határt az előrehozott választásokon, amelyeket a leköszönő, mérsékelt jobboldali koalíció nyert meg (abszolút többség nélkül). A Chega eredménye fenyegető a Szocialista Pártra, mint a fő ellenzéki erőre.

Lengyelország: az Európa-párti Varsó polgármestere, Rafal Trzaskowski és a nacionalista történész, Karol Nawrocki, akiket a jobboldali populista Jog és Igazságosság Pártja, a PiS támogat, rendkívül kiegyensúlyozottan, fej fej mellett áll az elnökválasztás első fordulóját követően.

Románia: George Simion a május 4-i első forduló után szoros küzdelemben maradt le az elnökké választásról, végül kikapott Bukarest centrista polgármesterétől, az EU-párti Nicusor Dantól.

Belgium: a szélsőjobboldali Vlaams Belang (VB) párt növelte képviseletét a 2024-es választásokon, mind a flamand parlamentben, mind a szövetségi szinten helyeket szerezve, és 20 törvényhozóval a Kamara legnagyobb ellenzéki csoportjává vált.

Egyesült Királyság: a Nigel Farage vezette bevándorlásellenes Reform UK párt a 2024-es választásokon a szavazatok mintegy 14 százalékát szerezte meg.

Koalíciós kormányok Európában

Hollandiában a jobboldali Geert Wilders Szabadságpártja, a PVV nyerte a 2023-as választásokat, majd 2024 májusában koalíciót alakított három jobboldali párttal: ő maga lemondott a posztjáról, hogy a magas rangú köztisztviselő, Dick Schoof legyen a miniszterelnök.

Szlovákiában Robert Fico 2023 őszén tért vissza a hatalomba. Az EU kevés Kreml-barát vezetőjének egyike, pártja, a Smer-SD szövetséget kötött a centrista Hlas-SD-vel és a jobboldali SNS-sel.

Finnországban a Finnek Pártja, egy jobboldali csoport, amely a 2023-as választásokon második helyen végzett, a Nemzeti Koalíció Pártjának jobbközép-konzervatív Petteri Orpo vezette kormánykoalíció része.

Jobboldali választási sikerek

Svédországban hiába végeztek második helyen a jobboldali Svéd Demokraták (SD) a 2022-es választásokon, nincsen képviseletük a kormányban. Ennek ellenére jelentősen befolyásolják annak döntéseit a konzervatív miniszterelnök, Ulf Kristersson vezetésével, aki a támogatásukkal többségi blokkot alkotott.

Franciaországban egy republikánus koalíció megakadályozta, hogy a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) hatalomra kerüljön a 2024-es választásokon. Ennek ellenére Marine Le Pen vezetésével az RN továbbra is a legnagyobb párt a parlamentben, egyértelmű többséggel.

Orbán és Meloni: Magyarország és Olaszország – a jobboldal bástyái

Olaszországban Giorgia Meloni Olasz Testvérek (Fratelli d’Italia) pártja vezeti a kormányt 2022 októbere óta, koalícióban Matteo Salvini jobboldali Ligájával és a konzervatív Forza Italiával.

El is érkeztünk az élen járó magyar példához: Orbán Viktor 2010 óta Magyarország miniszterelnöke, három évvel ezelőtt a negyedik egymást követő ciklusát kezdte meg egy kétharmados győzelem után. Vitán felül áll, hogy karakteres, szuverenitáshoz ragaszkodó elképzeléseivel, határozott, lehengerlő retorikájával és a konzervatív hagyományos értékekért való kiállásával sokak támogatását elnyerte a nagyvilágban. Hazájáért kiálló államférfiként számos követőre talált, idehaza szilárdan áll mögötte a választói bázisa, Európában és a nagyvilágban pedig példaképként szolgál a közélet szereplői számára is.

Nem véletlen, hogy a politikusok mellett a külföldi szavazók is irigykedve tekintenek a magyar kormányfőre. Mint arról korábban beszámoltunk, a Die Welt publicistája, Dirk Schümer értekezett róla, hogy a kontinens politikai térképe egyre inkább megosztott a liberális és neonacionalista vonalak mentén. Az olvasók rá is haraptak a témára, kifejtették, erre az Európára senkinek sincs igazán szüksége, és csak akkor van esély az újrakezdésre, ha „az egész brüsszeli mocsár az örök vadászmezőkre kerül”.

Nem az első, és vélhetően nem is az utolsó, akitől ilyen véleményt hallhatunk.

Fotó: John Thys/AFP